Egy kis történelem.

A főváros, a harmincas évek utolsó harmadáig, a Városszéli telep kivételével nem épített kis lakásokat, és szükséglakásokat is csak elvétve létesített. A Városszéli telep kiváló példa a produktív szociálpolitika megvalósítására, melynek elsődleges célja, hogy ne csak segélyt nyújtson a rászorultaknak, hanem olyan körülmények közé helyezze őket, melyek segítségével önmaguk is javítani tudnak helyzetükön. Ezért az új telep lakói - a házaik mellé - egy 300 négyszögöles telket is kaptak, melyet megművelve csökkenteni tudták élelmezési kiadásaikat. A lakótelepet a főváros 1934-ben hozta létre. Kezdetben Gömbös-telepnek, később Városszéli telepnek nevezték. Több helyi információ alapján bizton állítható, hogy a melette elhaladó Vasútvonalról nézve (Hatvani vonal) a sok száradó pelenka miatt, egy időben "Pelenka telep" gúnynévvel is illették.

1986-ban a Kőbányai Tanács Hivatala az ott élőknek az épületeket a telkek egy részével eladta. A későbbiek folyamán a Tanács tulajdonában maradt telkek részekre sorházak építésére alkalmas területeket alakított ki, és azokat értékesítették. Ebben az időszakban kapta meg mai arculatát a városrész. Csatornát, gázt és új vízhálózatot kapott, és modernizálták az elektromos hálózatot is. Az addig salakos utcákat leaszfaltozták. Iskoláját modernizálták, és átépítették, valamint új óvodát is kapott. Mai nevét 1991-ben kapta.